Mivel az elmúlt órai tananyag nagyon fontos a magyar történelemben, ezért szeretném, ha a róla készült vázlat mindenkinek bekerülne a füzetébe! (Természetesen a képek kivételével.) Jó lesz megjegyezni az itt leírtakat, mert pár hét múlva egy kis teszt következik ebből a témából... Köszönöm!
VÁZLAT
AZ ÖNKÉNYURALOM KORA (1850-1865)
1. Ferenc József 1850 nyarán meneszti a közutálatnak örvendő Haynaut. (Egész Európa megvetette Ausztriát Haynau módszerei miatt.)
2. A terrort az önkényuralom követi: két császári miniszterelnökhöz köthető: Alexander Bach (1850-59) és Anton Schmerling (1861-65) irányították az országot
Az önkényuralom támaszai:
hivatalnokok („Bach huszárok”) – végrehajtják a törvényeket
rendőrség – fenntartják a rendet
besúgók – leleplezték az esetleges lázadásokat
Magyarországot a Habsburg Birodalom részeként kezelik
Cél: hazánk beolvasztása a Habsburg Birodalomba
Alexander Bach
Bach-huszárok magyaros öltözetben
3. A magyar ellenállás
a) passzív (fegyvertelen) ellenállás
vezeti Deák Ferenc
lényege: semmilyen formában nem működnek együtt a rendszerrel, véleményüket jelképesen nyilvánítják ki (Például: nem vállalnak hivatalt becsapják a besúgókat nem fizetnek adót tízezrek vesznek részt Széchenyi temetésén (tüntetés a rendszer ellen)
A költők lázadó verseket írnak, a festők, szobrászok lázító műveket készítenek
Például:
Arany János: nem hajlandó Ferenc Józsefről dicsőítést írni, helyette írja meg A walesi bárdokat
Tompa Mihály: A madár, fiaihoz című versében írásra buzdítja a költőket: „Fiaim, csak énekeljetek!”
Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben
Izsó Miklós: Búsuló juhász
Izsó Miklós: Búsuló juhász
b) aktív (fegyveres) ellenállás:
Noszlopy Gáspár, Rózsa Sándor: fegyveres felkelések
Libényi János: sikertelen merénylet Ferenc József ellen
Klapka György és Türr István: szövetség Garibaldival (Olaszország), de nem sikerül az új háborút kirobbantaniuk
Rózsa Sándor a börtönben
A KIEGYEZÉS
1. Kiegyezés: az 1848-49-es szabadságharcot lezáró megegyezés.
2. A kiegyezés okai:
Ausztria részéről:
- katonai vereségek az olasz és a német egység harcaiban (következő órákon majd tanulunk róla)
- félnek, hogy az olaszok után a magyarok is elszakadnak a a birodalomtól
Magyarország részéről:
- gyengül a passzív ellenállás: ha nem vállalnak hivatalt, pénzt sem kereshetnek
- az ország fejlődéséhez pénz kell, viszont hitelt csak az osztrák bankok adhatnak (addig nem adnak, amíg nincs béke...)
Mindkét félnek szüksége van tehát arra, hogy békét kössön.
3. A kiegyezés létrejötte: 1867
A kiegyezés előzménye: Deák Ferenc Húsvéti cikkében (1865) megírja, hogy hajlandó a megegyezésre. Ezután tárgyalások kezdődnek, majd megszületik a kiegyezésről szóló törvény. (1867)
Jó munkát!
Üdv: Kriszta néni
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése